hangos képeslap

                                                bábos óév búcsúztató, újév köszöntő:

képeslap

Lellei Pál bábja

A bunraku nagy élmény volt, de itt még nem ért véget a nap...

Lellei Pál bábkészítő mester egyik mozgatható bábját elhozta a workshop-ra, sokunk örömére.

 

A Pepita magazinból egy kis interjú a mesterrel: http://www.pepitamagazin.com/page/index.php?option=com_content&view=article&id=384:harom-szakma-kesziti-itt-a-babot&catid=51:fueggoeny-moegoett&Itemid=64

bunraku

 A Hokkaidoról érkezett Ashiri-za Társulat szombati workshopján a hagyományos japán bábművészettel ismerkedtünk.
  A társulat tagjai kedves japán alapossággal igyekeztek minél érthetőbbé tenni számunkra ezt az autentikus előadásmódot. A társulat a több száz éves hagyományt őrizve játszik.

 A bábjátékot mese és zene kíséri. A háromhúros japán hangszer (samiszen), a hangulatokat és érzelmeket erősíti, a mesélő is egy hagyományos formát és előadásmódot követ.

  A bábokat 3 ember mozgatja.
- A "főnök " a csapatban a fejet és a jobb kezet,( ő fejezi ki az érzelmeket.)
- Őt követi a "bal kéz", aki bottal messzebbről is tudja irányítani a bal kezet
- A harmadik bábos a lábak mozgásáért felelős

 A bábosok összhangja sok év közös munkájának eredménye, az ő összehangoltságuk magánéleti konfliktust sem tűr. Minden bábos kezdetben "láb- mozgatóként" kezdi a tanulmányait, s hosszas gyakorlás után léphet tovább.

 A bábok bemutatása során olyan különleges élményben részesültünk, hogy megláthattuk a bábokat öltözet nélkül is, így tanulmányozhattuk szerkezetüket is. (Ez ritka alkalom, hiszen így a nézők sosem láthatják a szereplőket.)

 Öltözetben pedig különböző katákat mutattak be.

Itt a "botláb" katát,- a férfi póza, azt igyekszik mutatni, hogy nagyon erős.( Ez a póz a kamukikból már ismerős lehet) :

               Majd azt, hogy ugyanazokat a mozdulatokat, hogyan végzi a nő és hogyan a férfi báb.

(Ez a megfordulás, azért is érdekes, mert nálunk íratlan szabály a báb színpadon, hogy nem fordul a báb háttal a nézőknek, itt pedig épp ellenkezőleg, ez művészi bravúr, a bábosok büszkék egy szép fordulásra.)


A férfi és a nő bábok között megdöbbentő különbségek vannak a ruha alatt...  a nő bábnak nincs lába :( merthogy minek az a hosszú ruha alatt... így a lábmozgást a ruha mozgatásával imitálja a bábos.

 A bábok finom kézműves munkák. Amikor kézbe vehettük a bábokat meg is kértek rá minket, hogy az arcokat ne érintsük meg, mert hagyományos módon rízsporral vonták be, ami nem nagyon tisztítható.

Örömmel próbálkoztunk a látott alap mozdulatokkal, érdekes volt a csapat-munka is. Jó volt kézbe venni ezeket a bábokat.

 Később a másnapi előadásból is kaptunk ízelítőt:

A "Párkereső"-ről :

I. Metamorfózis bábfesztivál

  Három évente volt egy esemény, amit biztosan nagyon vártam, a Pécsi Nemzetközi Felnőttbábfesztivál, ennek örökébe lépet, folytatva a jó hagyományt a Metamorfózis fesztivál.
 Idén volt az első Metamorfózis, már kíváncsian vártam, milyen lesz és miben lesz más. Lesz- e annyi, lesz -e olyan...

Más.. nyilván mások a lehetőségek is, de tetszik, örülök, nem csalódtam! Szombaton kezdődött minden napra tartogatva meglepetéseket, napi többet is.

 Nekem a veszprémi Ha Dede sajnos kimarad, (pedig nagyon kíváncsi vagyok rá), én Honty Mária kiállításával kezdtem a fesztiválozást.

 A bábok már ismerősek voltak, egyrészt színei- s formavilága  megidézték a gyerekkoromat, hiszen ezeket a bábokat '82 -ben készítette az iparművész bábtervező, másrészt láttam már őket a Színháztörténeti Múzeumban.

ezek az öntőformák különlegességek:

 A bábkiállítás, a "Tündérszárnyon" címet viselte, láthatók voltak ugyanis az Árgyélus királyfi és Tündérszép Ilona meséjének bábjai is. A kiállítás után pedig mai feldolgozásban következet ugyanez a mese, a Bóbita Bábszínház előadása, új bábokkal, friss asszociációkkal. 

Miareczky Edit bábjai csillogóak voltak, és éteriek. Bárcsak posztolhatnék most róluk is képeket!

*

  Másnap a győri Vaskakas Bábszínház Metamorfózis- Fehérvarázs c. előadása volt a reggeli bábos- ünnepem :)

 A fiaim előző napi lelkesedése kitartott, s velem jöttek erre az előadásra is. Meséltem nekik, hogy ez báb nélküli előadás lesz, tárgy animáció, nagyon kíváncsiak lettek. Nagy örömömre az előadás lenyűgözte Őket. A majd egy órás előadás után, lelkendezve mondták, hogy néznék még... hát én is! sőt még játszanám is szívesen, mert ez az a fajta nehéz munka volt a színészek részéről, ami könnyednek tűnt. Pedig nem az, de annyira nagy volt az összhang, annyira pergő volt és szórakoztató, hogy játékos kedve lett a nézőnek is, inspiráló volt és kedves.
 Az előadás megidézte az animáció, a bábjáték misztériumát, eredendő lényegét, a varázslatot, hogy bármiből lehet bármi és a tárgyakat fel lehet lelkesíteni, s általuk meg lehet idézni bármit.
(Az előadás egymáshoz fűződő kisebb etapokból állt, 5 színész és sok fehér lepedő varázslatos összhangja zenével. )

*

 Még aznap este következett a Szavak nélkül - a Hups!Társulat előadása. A társulat tagjai idén végeztek a budapesti Színház és Filmművészeti Egyetem bábszínész szakán, műsoruk egy válogatás az elmúlt öt év bábos mesterség -vizsgáiból. Az előadás kis jelenetei különböző bábos technikákra épültek. Nagyon tetszett a minimalista stílusuk, a diákos hangulat, az írásvetítős árnyjátékokkal, fiatal lendülettel, poénokkal, és fantasztikus volt az élőzene, melyet a tehetséges fiatalok maguk szolgáltattak az előadáshoz. Nagyon jó családias hangulatú vidám est volt.
 Későn lett vége, hazafelé a kocsiban azon elmélkedtünk melyik is volt a legjobb, kinek melyik a kedvence és miért, közben pedig  irgalmatlanul rámtörtek a nosztalgikus érzések, hogy milyen jó is volt egyetemistának lenni. 

Otthon még gyorsan leírtam a kis etűdök sorát magamnak mert jól esett még lerögzíteni magamnak a gondolatébresztő kis ötleteket.

                                                                                                /a Bóbita este :) /

*

 Hétfőn jött a Semmi. Jane Teller írásából született bábelőadás a Budapest Bábszínház előadása.
Ez a Semmi, nem semmi, nagyon kemény, nehéz munka lehetett. Gimesi Dóra volt a dramaturg, nem lehetett könnyű dolga, de nagyot alkotott, s az összes alkotó, és zseniálisak voltak a színészek is. Ez egy nagyon kemény folytatása volt a fesztiválnak, de vannak dolgok, amikről nem lehet finomkodva beszélni. Ez a történet egy pszichothriller, és igen, rengeteg tanulsága van, de jó, hogy nincs kimondva, nincs szájba rágva, de meg van fejtve, és sokkolóan van kifejtve.

/ kép a Budapest Bábszínház szóróanyagáról/

Érdemes elolvasni a következőt: riport - Semmi
A zene Quimby, de a jól ismert szövegek így teljesen új értelmezésben. A bábok nagyszerűek és hatásosak voltak.
                                           

* 

 Este Antigoné szelleme Lengyelországból, a Bialystoki Bábszínház előadásásban. Angol felirattal kevésbé volt élvezhető számomra a Semmi után, már nem tudott megérinteni, a Semmi már annyira lesokkolt, pedig hatalmas munka, nagy erők mozgása volt ebben az előadásban is. Örültem, hogy láttam, csak nem voltam ráhangolódva eléggé sajnos. Elraktároztam.

*

 Kedden a Variációk szerelemre- Besztercebányai Bábszínház előadásával folytatódott az előző nap megkezdett nehéz témák sora. Az előadás két színdarabból született, összefűzve és nem összeolvasztva, tehát 2 egymástól elkülönülő részből állt. Az elsőnél még nevettünk, mert ironikus volt de humoros is, s a végén (a bábbá vált nő kikacsintásával ) feloldozás is volt, a második rész, amely a színpad másik oldalán játszódott drámai volt, és nem volt fellélegzés, feloldás a végén. A női lelek, női sors, női szerep kutatása volt mindkettő.

Egy kép az első játékból:

                                                                                       /kép a bábfesztivál katalógusából/

                                                

*

S a végére megint vidámság: 

Szerdán a cseh marionett remeke, a Naív színház előadásásban a Budulinek zárta a fesztivált.

Ez egy vidám feldolgozása volt egy jól ismert cseh népmesének, s habár engem jobban vonzanak a felnőtt bábelőadások, itt a bábok igényessége, a jellegzetes cseh faragott- festett marionettek tették számomra érdekessé az előadást.

 Az előadás után közelről is szemügyre vehettük a bábokat:

   (A fesztiválon szerepelt még Pályi János, a Márkus színház, Fabók Mancsi, Róluk most csak azért nem írok bővebben, mert olyasmit játszottak amit már régebben láttam, s most nem dupláztam a fesztivál miatt, de régebbi bejegyzésekben már írtam róluk. )

Összegezve tehát, a Metamorfózis fesztivál jól sikerült és jó lesz számon tartani, mikor lesz a következő!  :)

mini kert

 Nyáron elkészült a gyerekek mini kertje. A növényeket is Ők választották de az ültetésben segédkeztem. Eredetileg szobai kis kertet szerettek volna, az íróasztalukra, de végül kinti lett. Bízom benne, hogy a telet is jól túlvészelik majd a kis növények.
 A mini kert persze folyamatos fejlesztés alatt áll, még ügyködnek a fiúk egy pici házikón, a fa alatt lesz a helye, az út végén. :)

eleinte kicsi szék is volt az egyik kertecskében, hogy meg tudjon pihenni a kis tündérke, ha látogat...

a forgó saját készítés, habszivacs lapból, faágra, fagyönggyel,  dróttal.

együtt

  Először 3 éve festettünk közös képet a fiaimmal, aztán azóta minden évben. Ebben az a jó, hogy csak az első alkalom volt az én ötletem. Nemrég megalkottuk a 3. közös képünket. A témának aktualitása is volt, az úszás világnapján festettük, úszás után :)

 

 Én biztosan nagyon elfogult vagyok, de nagyon tetszik a végeredmény. Nekem már félkészen is tetszett, minden kis vonalukért rajongtam, nagy örömmel készítettük ezt a képet. Persze a kész mű a fiúk szobájában kapott helyet.

emlékező

Már az előző bejegyzés is nagyon nosztalgikusan végződött, na ez meg aztán teljesen múlt- idéző.
 Előkerült egy régi kép, ami az első kiállításomon készült az első mesteremmel Molnár Péter "Kőtörő"-vel. Ő volt az a fontos mester, aki rajzolni és festeni tanított, tudást adva a kedv mellé. Tizenévesen megtudhattam, hogy a fák törzse nem barna :)

 A kép 1996 körül készült, de ezt megelőzte sok év rajzolás és festés, dombon, mezőn műtermen. Akkor még a szép nógrádi tájakon és a somoskőújfalui kultúr-ház-(kocsma) hangulatos műtermében. A kiállításon készült képeket már a palóc fészekből kiröppenve, Miskolcon az egyetemi kollégiumban festettem főként barátaimról és mindenféléről, ami érdekelt.
 

                                                                                  Liszt Ferenc ugyan nem volt  kollégista társam, de őt is megfestettem.

a Tettye rózsái

A Tettye az egyik kedvenc helyem Pécsen, különösen szép mikor zöldül és virágzik. Szeretek a püspöki reneszánsz villapalota romjai közt kergetőzni a fiaimmal. Sajnos pár éve lecserélték a faszerkezeteket a romok körül, és rozsdásodó fémmel vették körbe ami rettenetesen elrontja a látványt, de van rá esély, hogy gyorsan lerombolja a természet az oda nem illő részeket és akkor majd az ember, aki szépet is teremthet, észbe kap...

de megtaláltam a szöget, ahonnan így is szép a rom:)

és a rózsák, amik bárhonnan szépek:

 

 és az illatuk...csodás.
 Nekem a gyermekkort juttatják eszembe, mikor nagymamáéknál a tearózsák  szirmaival játszottunk a nővéremmel, és mindenfélét készítettem belőlük, ha már lehullottak, hogy " ne vesszenek kárba" :)

szerettem volna megakadályozni az elmúlást...vagy legalább értelmet adni neki.

Batu-tá kalandjai

 Újabb bábos esemény, és igazán meleg nyár. Afrikai hőség, nemcsak a mesében.( Nem könnyű ilyenkor a bábos élete...) de ennek ellenére is nagyon jólsikerült, vidám előadás volt.
A produkció Debrecenből érkezett, bábos: Schneider Jankó, zene: Czapp Ferenc

az utolsó kép az előadás után készült, amikor a színész még mindig nem pihenhet, a báb ugyanis barátkozik...

oklevél 2.

Idén megint új oklevelet terveztem a fiúk iskolájába. A szorgos hangyák nagy siker volt, abból nem szűnik meg az utánnyomás, az idei "gyerekes", külön kérésre...

mese a téren